A Falu leírásA

A falu névhasználata nem egységes. Az egyházi iratokban az Alsófelsőszentmihály nevet találjuk, de használatos a Tordaszentmihály és Aranyosszentmihály elnevezés is. 1910-ig két különálló településként szerepelt Alsó- és Felsőszentmihály, melyek egyesítéséből keletkezett az összevont név. A helységnevek kétnyelvű kiadásakor a Hivatalos Közlönyben Tordaszentmihály név szerepelt (vö.: Hivatalos Közlöny XIV. évf. 299. szám, 2002. december 28.). Egyházi körökben az Alsófelsőszentmihály nevet használjuk a folytonosság érdekében.

A két egymással összenőtt falu az Aranyos folyó jobb partján, a Keresztesmező északi részén fekszik, mintegy 310 m magasságban és 4 km hosszúságban. Orbán Balázs a falu elhelyezkedésével kapcsolatban megjegyzi: "Mondják, régen az Aranyos a tér jobb oldalán folyván, akkor Sz-Mihályfalva balpartján foglalt helyet, annak gyakori áradatai által veszélyeztetett helyen, miért szükségessé vált a falu biztosítása s azt nem – mint másutt történni szokott - a falu biztosabb fekhelyre való áttétele, hanem a folyó elköltöztetése által eszközölték, azt hatalmas gátlásokkal a tér baloldalára vetvén át. Ezen valójában óriási munkát feltételező töltések még most is látszanak a felsőszentmihályfalvi Alsópalánál levő malom tájékán, tanúskodva a folyamátszorítás feltevésének valódiságáról." (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, V. kötet, 154. o.)

Aranyosszék összes falui közül Szentmihályról létezik a legkorábbi történelmi említés, 1170-ben, Zent-Mihelfalwa néven. Mivel Aranyosszék adományleveleiben neve nem szerepel, valószínűleg a mongol dúlás teljesen megsemmisítette. Ezek szerint Szent-Mihályfalva új keletkezése később történt, de a székelyek első kitelepülését gyorsan követte, mivel az 1332-1335. évi pápai jegyzékben már tekintélyes és önálló egyházközségként szerepel. 1332-ben papja 60 dénár adót fizetett. Nevéből következtethető, hogy Csíkból jött székelyek újították fel, az új telephely elnevezésében fenntartva az őshaza emlékezetét. Így alakulhatott, hogy a Székelyföld legnépesebb, de egyszersmind legkopárabb részéből, Csíkból jött székelyek egyre többen telepedtek be, megtartva a székely szabadalmakat. (vö.: Orbán B.: I.m. 154.)

       Az 1697. évi széki tisztségi jelentés szerint akkor nemesek voltak: "Vas Dániel, Jobbágy Ben., Szoboszlai József és Dávid, Miske Imre, Boosi Kis Péter, Szoboszlai László." (Orbán Balázs, 154. o.)

A Rákóczi Ferencz vezetése alatt vívott szabadságharc idején Szentmihályt többször is feldúlták, ugyanis lakói a nemzeti szabadságért harcoltak. 1703 végén Rabutin labanc csapata karácsony harmadnapján megtámadta a falut, leégette a református templomot, a paplakot, az iskolát és a falu összes házát.

A Rákóczi forradalma utáni időben, 1711. december 10-én, a Szebenből visszakerült főkirálybíró, Szilágyi András Szentmihályfalván írja össze Aranyosszék nemeseit, ugyanitt tartja közgyűléseit. 1848. november 20-21-én a románok megismétlik Rabutin tettét. A falu nagy része ekkor is a lángok martaléka lett. Az V. István király által alapított ötödik szék, Aranyosszék autonómiája 1876-ban megszűnt, ekkor csatolták vissza Torda vármegyéhez.

A román-magyar viszony alakulásáról szóló történetek már 1848-1849-ből is fennmaradtak. E történetek a hegyekről leözönlő, portyázó, az anyagi javakat elragadó, a lakosságot és a településeket elpusztító havasi románságról szólnak.

       A bennszülött és számbeli fölényben levő magyar lakosságnak a kisebbségi státusba való átkerülési traumája a két világháború közötti korban állandósult. A kisebbségi hátrányos helyzetet és komplexusokat 1918-tól a romániai rendelkezések, valamint az európai politikai döntések termelték ki és állandósították. Az 1921. július 30-i, Erdélyre vonatkozó agrártörvény Torda-Aranyos megyében a magyar földbirtokos lakosságot hátrányosan, a román lakosságot pozitívan diszkriminálta. A hatalmi intézmények szintén bátorították a román agressziót. 1933-ban Sinfalva megfélemlítésére került sor. A falun áthaladó vonattal mócvidéki románok érkeztek a faluba, s a helybeli románság irányításával több magyar családot megtámadtak. A következő évben, 1934 karácsonyán Harasztoson a román és magyar fiatalok véres összetűzésére került sor. Bár az ezt követő per elismerte a románság provokatív magatartását, az ítélet mégis a magyar férfiakra mondta ki a büntetést. Ugyanebből az időszakból Aranyosgerenden, Mészkőn, Aranyosrákoson is emlékezetesek maradtak a román fiatalok és férfiak garázdálkodásai, magyarellenes tüntetései, megfélemlítési akciói.

A román ajkú lakosság ezekben az évtizedekben folyamatosan áramlott be az aranyosszéki településekre. Az 1940-es bécsi döntés után elinduló román migráció egyik célpontja Torda volt. A városba telepedett román hivatalnokok teljesen kisajátították a város közigazgatását, véglegesen lefoglalták az államosított lakásokat, ápolták a román nemzeti sérelmeket. Egy ismeretlen személy 1943-ból származó beszámolója szerint "nagyon súlyos helyzetet, majdnem kibírhatatlan helyzetet teremtettek a román hatóságok Tordán és Torda-Aranyos megyében azáltal, hogy a megye határán keresztül jövő román menekülteket a magyarok házaiban helyezik el." Később a földművelés kollektivizálása a mócvidéki román településekről újabb betelepülő hullámot indított el, elsősorban az aranyosszéki falvak felé. A korábban kisebbségekben élő bennszülött románság örömmel fogadta a beköltözőket. Lassan a magyarok számbeli kisebbségbe kerültek. Jelenleg csupán a község lakosságának 27%-a magyar.

Szentmihály helynevei

       Zsigmond Győző 1981-1985 között összegyűjtötte a falu helyneveit, melyben megtalálhatók az utcanevek román nyelven is, valamint a különböző névváltozatok és helyi kiejtés-formák.

Használt rövidítések: d. - domb; ép. - épület; f. - forrás; fr. - falurész; gy.- gyümölcsös; l. - legelő; N. - népi közlés, névmagyarázat; p. - patak; r. - románul; sz. - szántóföld; sző. - szőlős; te. - temető.

Belterület

       1. Állategészségügyi diszpenzár (a név második tagja átvétel a román nyelvből: dispensar - beteggondozó); 2. Állomás utca (str. Gării); 3. Alsófalvi alsó temető; 4. Alsófalvi felső temető; 5. Alsószentmihály, fr. Az Aranyos folyását tekintve az alsó falurész; 6. r. Strada Arieş; 7. Asztalosműhely; 8. Babos utca (str. Prunului); 9. Bágyoni út; 10. Begyűjtő központ (Patkányfészek), egyben kölcsönző is; 11. Bodog utca (Bodok utca, str. Bodog, str. Detunata); 12. Borbélyüzlet; 13. Bőrösök (Szűcsműhely), kötöde is van az épületben; 14. Bútorraktár; 15. r. Strada Caisului; 16. Bútorüzlet; 17. r. Strada Cireşului; 18. Cipőgyár (Hála) - a kolozsvári vállalathoz tartozó részleg; 19. r. Strada Câmpului; 20. Csárda út (Gyepes út); 21. Csiga utca (str. Ciga, str. Sălciilor); 22. Csorda utca (str. Ciurzii, str. Fântânilor); 23. Diszpenzár, egészségügyi rendelő; 24. r. Dosu Morii; 25. Drótháló fonoda (Drótplásza fonoda); 26. Falerakat; 27. Felsőfalvi temető; 28. Felső kocsma (Réta); 29. Felsőszentmihály, fr; 30. Fényképészet; 31. Főút (Fő utca, r. str. Principală); 32. Forrás utca (str. Izvor); 33. Fundatura; 34. Hesdád utca (Hesdát utca, str. Hăjdate); 35. Iskola; 36. ITSAIA, Icája. Autópark, javítóműhely; 37. Katolikus templom, volt Miske-kápolna; 38. Katolikus templom utcája (str. Paltinis); 39. Kicsi üzlet, kisebb vegyes üzlet; 40. Kollektív, kólektiv - a téesz épülete; 41. Kollektív iroda, kólektiv iroda, (Demeter-féle ház, elemi iskola). A téesz irodáinak épülete; 42. Kolonia I. utca (str. Coloniei I.). A Kolonia (I-IV.) új település, 1918 után létesült. Többségben románok, kisebb részt cigányok lakják. 43. Kolonia II. utca; 44. Kolonia III. utca; 45. Kolonia IV. utca; 46. Komplex (szövetkezet) áruház; 47. Könyök utca (Katica utca, str. Cotita, str. Razoarelor); 48. Könyvesüzlet (Librăria); 49. Kötöde - szűcsműhely is működik az épületben; 50. Kultúrház (Kultúrotthon, Kultúrpajta) - Wolf Gyula egykori földbirtokos udvarháza volt. 51. Kultúrház utcája (str. Căminului); 52. r. Strada Livezilor; 53. Malom utca (str. Morii); 54. r. Strada Mărului; 55. Mészkő utca (Mészkői út, str. Cheii); 56. r. Strada Moţilor; 57. Milícia, a rendőrség épülete - az elnevezés átvétel a román nyelvből; 58. Néptanács (Községháza); 59. r. Strada Nouă; 60. Növényvédő központ; 61. Nyíl utca (Nyilak útja, str. Delnitei, str. Mecanizatorilor) - a hasonló nevű parcella mellett található; 62. Ortodox utca (Román utca, str. Ortodoxă, str. Arinilor); 63a. Óvoda – a volt református iskola épületében; 63b. Óvoda - a volt unitárius iskola épületében; 64. Pékség; 65. Posta - a posta és a cukrászda épülete; 66. Református utca (a református templom utcája, str. Reformată, str. Salcâmilor); 67. Református templom; 68. Román templom; 69. Sportpálya (Futballpálya); 70. r. Strada Steluţei; 71. r. Gura Moţilor - kocsma; 72. Szémété - mezőgazdasági gépjavító vállalat; 73. Szentmihály utca (str. Sf. Mihai, str. Liliacului); 74. Tanácsterem - az unitáriusoké; 75. Temető utca (str. Cimitir); 76. r. Strada Teiului; 77. Torda utca (Tordai út, Jude utcája, str. Turzii); 78. Új Kolonia utca (str. Colonia nouă); 79. r. Strada Trandafirilor; 80. Unitárius templom; 81. Vasút (Strek); 82. Virág utca (str. Florilor); 83. r. Strada Vrancei.

Külterület

       1. Állatnövelde, Állatnevelde (Bébi, Bébi Bif); 2. Állomás, vasútállomás; 3. Alsó Bodok; 4. Alsó Csiga, zöldséges; 5. Alsó nyilak, zöldséges; 6. Alsó rétek; 7. Aranyos, Aranyas folyó; 8. Bágyoni határ, sz.; 9. Bágyoni patak, p.; 10. Bálásztiéra, homokbánya; 11. Báró tag; 12. Berek (Bereg), valamikor berek volt, most sz. az Aranyos partján végig; 13. Kis Berek, a Berek része volt; 14. Nagy Berek, ugyancsak a Berekhez tartozott, régebb ott erdő volt; 15. Bodok (Bodog), sz., Alsó és Felső Bodok is ennek a részei; 16. Bogát, sz.; 17. Bokorszer, sz.; 18. Borzás, sz. N.: Aki örökölte, azt mondta: – Nincs itt egy borzagyükér, hogy megkössem a lovamat. Az nem vót. Mégis a helynek ez a neve. (Elmondta Székely Tamás.) 19. Büdöskőláb, Büdeskőláb, sz.; 20. Büdös kút, Büdes kút, zöldséges; 21. Csécs tag, sz.; 22. Csiga, zöldséges. Részei: Alsó és Felső Csiga; 23. Csókás oldala, kopár hegyoldal; 24. Dávid tag; 25. Demeter tag, sz.; 25b. Dézsi tag; 26. Egyházföld, Egyházfőd, sz.; 27. Eprés, gy.; 28. Eprés alja, sz.; 29. Felső Bodok, sz.; 30. Felső Csiga, zöldséges; 31. Felső nyíl, zöldséges volt, most a Vízművek kaszálója; 32. Felsőfalvi szőlő, sző.; 33. Funduj, sz.; 34a. Fűnyíl; 34b. Gyepes út; 35. Hegy, magasabb domb a Kripta körül; 36. Hosszú láb, sz. N.: Azé hitták Hosszú lábnak – 2000 m – me a régiek azt tartották, hogy a vak és a süket mérte ki. A vak fogta az ekét, a süket hajtotta a marhákat. A vak megunta fogni, mind kiátotta: - Ha, ha…! De a süket nem hallotta. Mentek, amíg megunták, azé lett ilyen hosszú ez a láb. (Elmondta Bajka András.) 37. Káposztás, ma már fr.; 38. Kenderágy láb, sz.; 39. Kenderáztató tó, l.; 40. Kenderes, sz. és fr.; 41. Kerek szőlő, sző.; 42. Kincses verem, sz.; 43. Kis Bodog, sz.; 44. Kis Berek, sz.; 45. Kis Csorgó, sz.; 46. Kis kút, sz.; 47. Kiskút láb, sz.; 48. Kis oldal, l. N.: Neve a régi tulajdonos nevéből ered.; 49. Kis Pali kútja, sz.; 50. Korsókőláb, sz. N.: Sok cserépedény törmeléke került itt elő.; 51. Kövendi hosszú, sz.; 52. Köves lejtő (Köves hágó), sz.; 53. Középláb, sz.; 54. Kripta, kaszáló, gyümölcsös, sz., te.; 55. Kriptai forrás, f.; 56. Kripta-tető, sz.; 57. Lágyföld, Lágyfőd, sz. és l. N.: Negyvennyócba ott süllyedtek el a hadak, a Négydomb alatt. 58. Legelő, l.; 59. Létom-hegy, Létam-hegy (Létam), magas d.; 60. Nagy Berek, sz.; 61. Nagy Csorgó, sz.; 62. Nagy Horgas, sz. N.: Úgy horgasan ment a főd arra felé. 63. Nagy vápa, l.; 64. Négydomb, l; 65. Nyíl (Nyilak), zöldséges; 66. Nyugadó, l. N.: Ott pihentek meg Tordára menet. 67. Ördöngös, Ördönges, l. N.: Füzes volt a Szentlélek árka körül. Vad hely. Ijedt meg mindenki a fáktól, hogy az ördögek ott tanyáztak. 68. Pad, sz. N.: Legelő volt. 69. Palabánya, l.; 70. Paladomb, l.; 71. Pardé, l., jórészt már a mészkői határban; 72. Patakrajáró, sz. N.: A vége a Bágyoni-patakra jár le. 73. Peresláb, sz. N.: Gyakran pereltek érte. A Tóhelyes mellett van. 74. Rét, sz. N.: Régebb kaszáló volt. 75. Rókalyuk, sz.; 76. Rövid (Rövid láb), sz.; 77. Sajkút (Sajtkút, Sajnoskút, Sóhajkút), sz. N.: A juhászak meg szoktak telepedni itt. A háború idejérő’ van. Mihály vajdát a közelbe vagy épp ott végezték ki.  78. Sinfalvi határ, sz.; 79. Sujaberek, sz.; 80. Szentlélek, l. N.: Régebb falu volt ott, harangot is találtak azon a helyen. 81. Szentlélek árka, l. N.: Ott volt régebben a falu, az Aranyosan túl. 82. Szindi völgy, kaszáló; 83. Szolgabíróné tagja, sz.; 84. Szőlő teteje, l. ; 85. Telek, sz. N.: A Kripta és a patak közt van, Kövend felé. Falu volt ott. 86. Temető; 87. Tisztás, l.; 88. Tóhelyes láb, sz. N.: Nagy parcella föld a falu alsó részén. Esős időben itt megáll a víz. 89. Tonorok, l.; 90. Új fogás, sz. N.: Legelő volt, a fiatal házasoknak onnan fogtak egy új részt. 91. Vas csorgó (Nagy csorgó), sz.; 92. Vas oldal, sz.; 93. Vereskőláb, sz. N.: Vér folyt itten. 94. Vérvölgy, sz. N.: A tatárdúláskor a falu itten porrá ment. A bágyoniak és a szentmihályiak közötti összetűzések helye ez. 95. Viala tó, l. N.: Sok hal volt benne. Aranyászni is akartak erre. Egy halászról nevezik így. 96. Vizesvölgy, sz.; 97. Vízművek, az azonos nevű vállalat területe. 98. Vlásza lyuka, l.